Miért kell a hollywoodi gazembereknek egy szörnyű gyilkossági cselekedetről álmodozva unos untalan klasszikus zenét hallgatniuk? Talán egy bonyolult zenei kompozíció segíthet a hibátlan gyilkossági terv kieszelésében? Vagy e gonoszok úgy látják magukat, mint akik a sanyarú lelkeket a purgatórium felé terelik, mikor Elgartól a Gerontius álmát hallgatják?

A Gary Oldman által alakított Stansfield mondja a The Professional ban: „Nem szereti Beethovent. Nem tudja, mit veszít. Ezektől a nyitányoktól minden buzogni kezd bennem. Olyan erőteljesek.”

De mikor is kezdődött ez? Mikor vált a klasszikus zene a gonoszok attribútumává?

A nagy formátumú gazember egyfajta gonosz géniusz, magas intellektussal. Általában jól öltözött és ...

„Ember ​és állat alakja, igénye, teljesítménye teljesen azonos volt a számomra, magamat vagy magunkat se gondoltam többnek, másnak, mint egy civilizált, este fogat mosó farkast vagy hivatalba járó galambot. Heves, soha nem szűnő, inkább erősödő szánalmat éreztem e néma testvérek iránt, akik a maguk sajátos nyelvét beszélték, és nem tudtak megszólalni emberi hangon, nem tudtak védekezni sem, teljesen ki voltak szolgáltatva az emberek jó- vagy rosszkedvének, emberségének vagy embertelenségének. Külsejüket, tollruhájukat vagy a pikkelyeket, vagy az irhát, amelyből szemük rám pillantott, úgy néztem, mint színészen a jelmezt, s meg voltam róla győződve, egyszer majd leveszik, akkor nem marad, csak a húsuk, azonos, mint az enyém, s lesz ...

George Gershwin vidám, jazzes, szimfonikus költeménye, az "Egy amerikai Párizsban" tartalmaz egy francia taxi-kürt effektet, amelyet lehet, hogy évtizedek óta rosszul adnak elő.

Az effekt olyan hangszereket alkalmaz, amelyek a darab 1928-as megírásakor még nem tartoztak a szabványos hangszereléshez. E francia taxi-kürtök több helyen is megszólalnak, ahogy a zene felidézi: milyen lehet az utca hangzásképe egy jenki turista fülével, aki először fedezi fel a Fény Városát.

A kérdés azonban, hogy milyen hangokat is játsszanak a taxi-kürtök. Muzikológiai bombaként robbanhat az, ami George és Ira Gershwin műveinek a Michigan Egyetemen készülő kritikai kiadásában áll majd. Eszerint ugyanis a nem szabványos kürthangok, amelyek a klasszikus ...

2014-es videó, amelyen Suhajda Szilárd (aki jelenleg az Everest csúcsa felé tör) feljutott a pakisztáni Broad Peak-re, mászótársa ekkor Varga Csaba volt.

"Minden lelassul, minden mozdulat, minden gondolat. Az ember delíriumban van, mintha egy álom szereplői lennénk. A leérkezés pedig maga az ébredés: visszatérés az életbe. Akkor kezdjük megélni, mi is történt és az odaföntről hozott homályos emlékképek mindennapos, intenzív érzéssé válnak. Egyre erősebbé. Utólag éled meg. Itthon.
A csúcson tehát nincs eufória? Nincs. A hazaérkezés pillanata: az az eufórikus!"

"Sorrento. Mi jut az eszébe az embernek e gyönyörűen dallamos nevű szicíliai kisváros hallatán? Nekem Márai Sándor Napló (1945–1957) című, e korból összegyűjtött fájdalmas emlékezései, az emigrációban írott pontos látleletei. Sorrentóról ezt írja: „…A Tasso-szobor a főtéren otthonosan állong: a táj, a környezet meghitten veszik körül a nemesen elmebajos alakot. Mi késztette Goethét, hogy Tasso problémáján át feleljen mindarra, ami akkor probléma volt számára? Az ilyen »témaválasztás« az írás és az élet legkülönösebb titka.”

Tasso szobra Sorrentóban

Ezért is lepődtem meg, amikor Farkas-hegynél, a Budai Tájvédelmi Körzetben egy akácfára kiszögelve megpillantottam egy alig észrevehető kis táblácskát ezzel a ...

Sokáig haboztam, Tekintetes Akadémia, mi tárgyat válasszak elmélkedésem alapjául ez ünnepélyes órára, midőn tisztelet, hála és szégyenkező önvád érzelmeivel fogok először helyet e tudományos gyülekezetben. Mert ha szives üdvözléssel körüljáratom szememet tagtársaim koszorúján, ugy találom, hogy a legnagyobb rész — sőt, alig egy-kettő kivételével, valamennyi — a szoros értelemben vett tudomány mívelése által jutott eme díszes érdempolcra, hová engem csupán azon jóhiszemű törekvésért, melyet a gyakorló költészet terén mutattam, hívott meg a Tekintetes Akadémia kegyessége. Nem ok nélkül tartanom kellé azért, hogy a rendes foglalkozásom köréből választandó tárgy, akármi lenne is, aligha birand a tudomány érdekével; ...

A Saint Denis-beli királysírok között, egy oldalkápolnában látható Magyarországi Klemencia (1293–1328) síremléke. Klemencia Anjou Martell Károly magyar trónkövetelő (nem azonos a 7–8. századi frank királlyal, a Karoling-ház "névadójával"!) és Habsburg Klemencia calabriai hercegné lánya, Károly Róbert testvére, X. (Civakodó) Lajos francia király második felesége volt. (Lajos első felesége, Burgundi Margit 1314-től egy normandiai várkastélyban raboskodott házasságtörésért, és bár a válást még nem mondták ki, a király már új feleség után nézett. Margitot 1315. augusztus 15-én holtan találták a Château-Gaillard-ban, négy napra rá pedig már sor is került az új esküvőre. Egy hét sem telt bele, az ifjú párt együtt ...

A királyi ház alkalmazottainak ugyan nem éri meg megszegni titoktartási kötelezettségüket, de Darren McGrady, aki 1982-től 20 éven át volt a család személyi szakácsa (mely remek ajánlólevélnek bizonyult ahhoz, hogy utána egy texasi milliárdos alkalmazza csillagászati összegért), néhány ártatlan, személyes információt azért kibeszélt róluk a sajtónak, sőt tapasztalatairól, élményeiről könyvet is írt.

Az első fogás, amit megrendeltek Darrentől az udvarban, néhány sárgarépaszelet volt. Csak később tudta meg, hogy a műgonddal elkészített csemege nem II. Erzsébet asztalára került. A lova ropogtatta el. "Ez volt az első feladatom nála. Főzni a lovának" - mesélte a Recipes-plus.co.uk portálnak.

McGrady nem az utcáról került ...

Az önmagában is gyönyörű új-zélandi Waitomo-barlang különlegessége, hogy világító lények lepik el. 1887-ben egy maori törzsfőnök, Tane Tinorau által felfedezett hely ma népszerű turistacélpont, ahol az első látogatókat még maga a felfedező kalauzolta körbe a barlangrendszerben, ma már vezetett túrák keretében ismerkedhetünk meg a barlang különös lakóival.

A Waitomo-mészkőbarlang a megszokott csodálatos formájú cseppkőformációkon túl egy különleges élőlénynek is otthont ad. A barlang alatt van egy másik terem, amit csak egy földalatti folyón keresztül lehet megközelíteni csónakok segítségével. A folyót, az ókori görög mondák alapján Styxnek hívják, mely az élők és holtak birodalmát választja el, és 9 ...

A PIM új sorozata, az Újraolvasva meghatározó szövegeket, irodalmi momentumokat idéz fel húsz, harminc, harmincöt év távlatából.

Az első beszélgetés Balassa Péterről szólt.

Résztvevők: Bazsányi Sándor moderátor, aki szerint Balassa Péter olyan folyamat elindítója volt, melynek még mindig részei vagyunk. Kijelentéseit mozgékony szenvedély, retorikus fűtöttség hitelesítette. Margócsy István a Balassával egykorú értelmezői korosztály tagja, neki dedikálta Esterházy Termelési regényé ről szóló szövegét; Márton László, akinek második regényéről Balassa kritikát írt, s további könyveivel is foglalkozott; Visy Beatrix: Balassához írt szakdolgozatot Lengyel Péter prózájáról; Nemes Z. Márió fiatal esztéta

...