Álomszép vidékre érkezik az, aki az év bármely szakában ellátogat a Hortobágyra: az országban elsőként, 1973-ban alapított és az UNESCO Világörökség Listáján is helyet kapó nemzeti park Európa-szerte páratlan kincseket tartogat 82 ezer hektáron.

Itt található például az ország egyetlen halastavi kisvasútja, a fényszennyezettségtől mentes térségben csillagoségbolt-park is működik, de a Tisza-tavi Ökocentrumot és a madárkórházat is érdemes felvenni a bakancslistára, a szervezett pusztaszafarikkal pedig akár egészen közel lehet merészkedni a vadon élő állatokhoz.

Százezer daru a Hortobágyon

Az októberi Hortobágy tele van élettel: napról napra egyre több madárfaj érkezik a mesterséges halastavakra. A gémek, kócsagok és kormoránok szomszédságában még itt vannak a nyári ludak és a gulipánok, már megérkeztek a kis lilikek, és a szürke darvak is egyre nagyobb csapatokkal teszik tiszteletüket nálunk. Látványos gyülekezőiket a halastavakon naplemente és napfelkelte idején lehet a legkönnyebben megfigyelni.

A hozzánk elsősorban finn és nyugat-orosz területekről érkező, előkelő és hangos társaság Európában csak nálunk, leginkább a Hortobágyon, illetve a Tisza vonalán időzik el egy kicsit, hogy új erőre kapva folytassa az útját Észak-Afrikába, Tunézia és Szudán környékére. Idén már tízezrek érkeztek, de még óriási csapatot várnak: számuk tavaly elérte a 107 ezres csúcsot.

A daru egy életre választ párt magának, és sokáig a fiókák is a szülőkkel tartanak az úton, nem csoda, hogy olyan mély tisztelet övezi őket világszerte. Ázsiában egyenesen szent madárnak számít: a japánok hite szerint például ezer origamidaru hajtogatása segít egy kívánság teljesülésében. 

A daruhoz egy történelmi história is kötődik nálunk. Úgy tartják, hogy egy éjszaka a török hadsereg hatalmas túlerővel üldözőbe vette a magyar csapatokat, akik már-már elveszettnek hitték a csatát. Ekkor azonban a mocsaras környéken pihenő több ezres darusereg felriadt, az éktelen lármát pedig a törökök a felmentő sereg ricsajának vélték. Ijedtségükben menekülőre fogták a lápvidéken, és a feljegyzések szerint a magyarok utánuk eredve néhányukat még el is kapták.

A daru hazánkban is népszerűnek számított, sajnos azonban ez nem mindig párosult a sérthetetlenséggel. Az 1910-es évekig nagy számban költöttek az országban, ekkor még nem számított védett fajnak. Gyakran vadászták őket a húsukért, befogták őket a házakhoz riasztó hangjuk miatt, de a darutoll komoly rangot is jelzett. Az esélyeiket leginkább mégis a folyószabályozás, a mocsarak lecsapolása és a háborítatlan területek zsugorodása rontotta le teljesen.

Újra otthon Magyarországon

Természetbarátok körében ezért különösen nagy örömhírnek számított, hogy néhány évvel ezelőtt, pontosan száz év elteltével újra, hivatalosan is bejegyezhettek a megfigyelők egy hazánkban költő darupárt, méghozzá a dunántúli Marcal-medencében.

A daruhúzás tiszteletére Hortobágyon október 20-tól 23-áig rendezik meg a Hortobágyi Darufesztivált, ahol a szervezett madárnéző túrák mellett számos izgalmas program, csónakázás és népi játékok várják a látogatókat. A Kondás-tó madárleséhez az egyetlen magyar halastavi kisvonattal mehettek ki, mely a lápos tóvidéken, a vizek közt közlekedik. A rövid, de izgalmas út garantáltan örök élmény marad. 

 Forrás: http://femina.hu